Illés Anikó interjúja Varga-Baráth Barbarával, a Green Fox Academy CEO-jával, a ShareIT Lab társalapítójával.

Anikó: Számos konferencia, szakember, döntéshozó és szervezet foglalkozik a munka jövőjével. Az őrületes tempójú automatizáción, a digitális transzformáción (az a folyamat, ahogyan a digitális technológiák alapjaiban átalakítják a vállalatok működését) kívül az upskilling és reskilling. vagyis az új készségek, képességek elsajátítása is már jó ideje közbeszéd tárgya.

Varga-Baráth Barbara, Green Fox

Mit gondolsz, miért érdemes az átlagembernek digitalizációval foglalkozni? Hogyan hat ez az életünkre és a munka világára?

Barba: A digitális technológiai fejlődés annyira gyorsan és olyan mértékben alakítja át a munka világát és az emberek mindennapjait, mint még soha. 

Ha megnézzük a szüleinket, az X generációsokat, az ő életükben hatalmas, de csak lassabban beépülő változást hozott az internet térnyerése, sok-sok évük volt arra, hogy megtanuljanak böngészni, social mediát használni, interneten tájékozódni, okostelefont használni. Vagy akár ezek elsajátítása nélkül is folytathatták az életüket.

Mi már beleszülettünk ezeknek az eszközöknek a használatába, de a digitális technológiai fejlődés olyan léptékű lett mára, hogy nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy ne tartsuk folyamatosan a lépést az újabb és újabb eszközökkel, platformokkal. A digitalizálódás mértéke exponenciálisan növekszik, ezért egyre kevesebb időnk lesz egy-egy technológiai változáshoz adaptálódni. A koronavírus okozta helyzet a digitalizációt szinte minden területen felgyorsította. Egyik napról a másikra kellett iskoláknak, egyetemeknek átállni a távoktatásra, a közszférában az e-közigazgatásra, vállaltoknak a home office-alapú működésre. Érdekes módon a koronavírus elvégezte a feladatot, amit 10 éve nem sikerült meglépni az ország digitalizációjában.

Mi a Green Foxnál IT cégként hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy Zoom értekezleteket tartunk, SaaS (Software as a Service) alkalmazásokat használunk, de most a konvencionálisabb szektorokban is elodázhatatlan lett a digitális átállás, ráadásul mindezt nagyon rövid időn belül kellett meglépni, ami rengeteg kihívást hozott. 

Ennek az átállásnak lesznek már rövid távon is megmutatkozó hatásai a munkaerőpiacra, amivel érdemes számolni. Például, ha a közszféra azon ágazataiban, ahol leépítések voltak, visszaáll a régi rend, már valószínűleg kevesebb munkavállalót vesznek vissza, illetve a helyek visszatöltésénél már elvárás lesz a digitális készségek megléte, akkor is, ha azt korábban nem tartották még felvételi kritériumnak.

A 2008-as válság után Magyarországon sok munkahelyet teremtettek, de ezeknek a 95%-a nem a digitális gazdaság területén jött létre, és ezek a munkahelyek egy, a mostanihoz hasonló válsághelyzetben fokozott veszélynek vannak kitéve.

Anikó: Mit jelent ez az átlagember szintjén? Tudnál erre példát hozni?

Barba: Rengeteg ember döbbent most rá, hogy ebben az erősen digitalizálódó világban a szakmája kevésbé versenyképes, és elkezdett foglalkozni ezzel a témával. 

Nagyon sok barátom, ismerősöm keresett meg tanácsért, hogy milyen lehetőségek vannak technológiai területeken, hogyan érdemes belevágni a karrierváltásba. Ezek az emberek jellemzően valamilyen művészeti, szórakoztatóipari területhez kötődnek szakmailag.

A Green Fox Academy-nél is meglepett minket, hogy mekkora tömegek ébredtek fel hirtelen. Meghirdettük a #StayAtHome Coding Camp képzést, amire csak Magyarországon több mint 8000 ember jelentkezett! Közülük 80-85% olyan ember, akinek korábban nem került a Green Fox a radarjára. Ez tisztán jelzi, hogy az emberek felismerték, hogy egy gazdasági és munkaerőpiaci átalakulásban vagyunk, és keresik az alkalmazkodás lehetőségeit. 

Anikó Egy fontos ponthoz értünk. Hol kezdje az átlagember az átállást?

Barba: Az első dolog, amit tisztázni kell, hogy honnan indul az adott személy, de bárhonnan is kezdi, érdemes a digitális kompetenciák fejlesztésébe időt és energiát fektetni.

Anikó: Mik azok a digitális skillek?

Barba: Ez egy összetett fogalom, olyan készségeket és ismereteket jelent, amik elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki eligazodjon az információs társadalom és a digitális technológiák világában. 

Annak, aki ezen készségek fejlesztésének elején jár, és még nincsen meg az alap digitális írástudása, azt javasolnám, hogy először szerezzen be egy számítógépet, tanuljon meg böngészni, szöveget szerkeszteni, e-mailt használni, szerezzen alap Excel-tudást.

Aki készség szinten használ digitális eszközöket, annak a meglévő szakmai területéhez kapcsolódó informatikai tudását érdemes bővíteni. Például egy marketinges, aki eddig főként PR-ral, eseményekkel foglalkozott, annak itt a remek alkalom, hogy Udacity-n belevágjon egy digitálismarketing-kurzusba. Vagy ha valaki online marketinges, az feltérképezheti a legújabb marketingautomatizációs lehetőségeket. Vannak emberek, akik könnyen megtalálják a nekik megfelelő képzésket, és vannak, akiknek jobban kell fogni a kezüket. Úgy gondolom, hogy mind a cégeknek, mind az államnak nagy felelőssége van abban, hogy irányt mutasson azok számára, akik ezt igénylik, illetve, hogy felhívja a figyelmet az előttünk álló változásokra.

Anikó: Mi a helyzet a hagyományosabb szakmákkal? Ha valaki például villanyszerelő, az mit tehet? 

Barba: Én azt gondolnám végig, hogy milyen problémával szembesül most egy villanyszerelő, amire a digitális készségek fejlesztése megoldást jelenthet. Például, ha kevésbé tudja elérni a potenciális ügyfeleit, akkor érdemes regisztrálnia egy olyan online felületre, ahol könnyen megtalálják azok is, akik nem ajánlások, telefonos kontaktok, hanem digitális eszközök segítségével keresnek szívesen szakembereket. Ilyen például a Jószaki.hu, ami egy digitális piactér szakemberek és ügyfelek között. Vagy olyan új technológiákról, trendekről is képezheti magát, mint például az okosotthon-megoldások.

Anikó: Mi lesz azokkal, akik lemaradnak a digitális kompetenciák fejlesztésében?

Barba: Nagyon nagy hátrányban lesznek a válság lecsengése után. Ha újraéled a gazdaság, akkor egy meredek növekedést jósolnak a közgazdászok. Sok állást kell majd betölteni, de ezek már nem ugyanazok az állások lesznek. A közigazgatásban például most gőzerővel digitalizálnak, nem kell majd annyi ember. Másrészt a fogyasztók is hozzászoknak a netbankhoz, online vásárláshoz, és ezeknek a szokásoknak a nagy része megmarad. Emiatt még nem tudjuk pontosan, milyen, de az biztos, hogy újfajta szakmaszerkezet és új munkaerőpiac jön létre. Megnövekszik azon szakemberek iránti igény, akik tudják ezeket a digitális rendszereket használni, fejleszteni. Egy kékgalléros munkakörben is értéknövelő lépés lehet egy ilyen átképzés. Digitális készségekre, programozói tudásra megnövekedett igény lesz.

Anikó: Egy programozóiskola vezetőjeként számos karrierváltásnak voltál a szemtanúja. Ki volt a legmeglepőbb karrierváltó a praxisodban?

Barba: Talán egy lelkész, de volt óvónő, logopédus, rengeteg bölcsész és izlandi lovastúra- vezető is a hallgatóink között. A közhiedelemmel ellentétben nem csak diplomások vesznek részt a képzéseinken, vannak olyanok is, akik nem találták meg a helyüket a hagyományos egyetemi képzésben. 

Anikó: Mitől lesz valaki kiemelkedően tehetséges IT területen? 

Barba: A logikus gondolkodás, stressztűrő képesség, monotonitástűrés, kreativitás, alázat és kitartás a legfontosabb tényezők. A jó hír, hogy nem kell mindenből a legjobbnak lenni, de van az erősebb és gyengébb területekből kirajzolódó mintázat, ami megfigyelhető azoknál, akik sikeresek tudnak lenni ezen a területen. Persze semmi sincs kőbe vésve, ezek szinte mind fejleszthető készségek.

De ez nem minden. Volt már olyan hallgatónk, aki a felvételi folyamat során a belépő szint alját súrolta, de annyira motivált volt, hogy a hiányosságait pótolni tudta kemény munkával, és a képzés végére szinte osztályelső lett, majd gyorsan elhelyezkedett. A belső motiváció nagyon fontos. 

Bármilyen képzésbe is kezdünk, meg kell tanulnunk 21. századi módon tanulni. Ha például a programozásról akar valaki tanulni, akkor nem egy könyvet érdemes elővenni, hanem az interneten kell kurzusokat felkutatni és gyakorlati tudást kell elsajátítani. Akkora az elérhető tudásanyag ezen a területen, hogy el kell fogadnunk, hogy nem lehet mindent megtanulni, sokkal szétdaraboltabb az a tudás, amit meg tudunk és meg kell szereznünk a programozásról, mint ezelőtt 10 évvel volt.

Érdemes programozói közösséghez csatlakozni, Facebook-csoportban tapasztalatot szerezni és megosztani, meetupokra járni és ingyenes kurzusokat elvégezni. Egyszóval önállóan tanulni. 

Anikó: Ha már önképzésnél tartunk, te kiktől tanulsz? Kiket követsz?

Barba: Nekem nagyon jó tájékozódási és szakmai kapcsolódási felület a LinkedIn, kifejezetten olyan témákat, embereket követek, akik inspirálnak. Rendszeresen járok konferenciákra, de TED talkokat is szívesen hallgatok. Természetesen az online felületek mellett nagyon fontosak az olyan közösségek is, mint a ShareIT Lab, ahol rengeteg támogatást és inspirációt kaphatunk. 

Anikó: Vannak konkrét véleményvezérek, akikre odafigyelsz? 

Barba: Számomra a legfontosabb az oktatás és annak jövője, vagy hogy milyen változások várhatóak a munkaerőpiacon, és ez hogyan fog hatni a mindennapjainkra. Emellett foglalkoztatnak az interkulturális kapcsolatok, a szervezeti kultúrák és az általános management- elméletek is. Egy témán belül pedig szeretem minél több véleményvezér álláspontját megismerni. Ha mindenképp válaszolnom kell, üzleti területen például Ben Horovitzot emelném ki, a The Hard Thing About Hard Things című könyve az egyik legjobb írás, amit a cégvezetésről olvastam. Vagy a digitalizáció hatásainál maradva, Yuval Noah Harari nagyon érzékletesen mutatja be, hogy hogy mi történik a világgal, hogyan alakítja át a digitalizáció. Ezen kívül igyekszem követni a nagy tanácsadócégek és szakmai szervezetek tanulmányait a munkaerőpiac alakulásával kapcsolatban.