Interjú Fülöp Zsuzsannával, a Deutsche Telekom IT Solutions toborzási vezetőjével.

Zsuzsát annak kapcsán kerestem meg, hogy többekkel beszéltem a ShareIT Lab közösségből, és az egyik fő téma, ami foglalkoztatja a pályakezdő vagy karrierváltó hölgyeket, hogy kell-e diploma vagy nem az IT-s munkákhoz, vagyis mihez kell és mihez nem, illetve a cégek milyen szempontokat néznek, amikor keresik a megfelelő kollégát. Ezt a témakört jártuk körbe Zsuzsával a következő interjúban.

Ti hogyan döntitek el, hogy azokhoz a munkákhoz, amik nálatok az IT-szolgáltatóközpontban vannak, milyen végzettséget fogadtok el, vagy hogy a jelentkezők végzettsége megfelelő-e?

Ez egy elég komplex kérdés, mert nagyon széles a portfólió, amikre keresünk munkatársakat. Vannak úgynevezett “belépő pozíciók”, de ezeken belül is nagy a szórás. Nálunk egyrészt a jó nyelvtudás, egy jó német vagy jó angol, vagy sok esetben mindkettő magas szintű ismerete alapelvárás. Alapfunkciókban, például egy támogató service desk vagy egy networkös funkcióban igazából sok mindent meg lehet tanítani, mivel ez egy viszonylag monoton munka, van egy szabályrendszere, van egy komoly betanítási csomagunk, és ha valaki jól beszél nyelveket, ezeket az alapokat nagyon gyorsan el tudja sajátítani. Ahhoz, hogy ide valaki bekerüljön, én azt gondolom, mindenféleképpen tudnia kell, hogy a nyelvtudására szükség lesz, hogy mindennap használni fogja  a nyelvet, hiszen nálunk nincs olyan, hogy utána nem lesz alkalma, mivel ügyfelekkel beszélgetnek, ami azt jelenti, hogy nekünk Magyarországon nincs is ügyfelünk, csak Németországban vagy más országokban.

Ami szerintem nagyon fontos az elején, hogy ha valaki ilyen egyszerűbb belépő munkakörbe akar jönni, akkor azt tudomásul kell venni, hogy ez egy monoton munka, és sok esetben műszakban kell dolgoznia, akár éjszaka vagy a hétvégén is. Ez a fajta “áldozat” a belépő pozícióknál benne van a pakliban.

Ha jön valaki és nincsen IT-s végzettsége, körülbelül mennyi idő alatt tanul be egy ilyen junior pozícióba?

Ez a területtől függ, sok esetben csinálunk is teszteket az elején, például egyszerű logikai teszteket a networkösöknél, hogy a gondolkodásmódot megnézzük, hogyan dolgozik rendszerekkel, milyen affinitásai vannak. Szerintem mindenki, aki technikai affinitással jön, előnyben van: könnyebben megtanulja a kifejezéseket, a folyamatokat, azt, hogy a különböző rendszerekben mikor és hova kell kattintgatnia, de igazából nem ez az elvárás. A kezdő pozícióknál sokkal inkább fontos, hogy jól beszélje a nyelvet. Ezeket az alapfunkciókat 1-3 hónapok alatt meg tudjuk neki tanítani.

Vannak olyan kezdő pozíciók, amik már informatikai végzettségű kollégákat igényelnek?

Abszolút! Azt tudni kell, hogy nekünk nagyon sok gyakornokunk van, és nagyon szeretjük is, ha a gyakornokaink sokáig velünk maradnak. Az esetek nagy százalékában a gyakornokaink később folytatják főállásban is. Ami fontos, hogy vannak bejövő pozíciók is, egyetemekkel vagyunk kapcsolatban, és hozzánk lehet jönni pályakezdő informatikusként is.

Például milyen pozícióhoz kell a pályakezdő informatikus?

Például fejlesztőnek vagy tesztelőnek. A tesztelő egy olyan karrierív, amivel nagyon jól fel lehet építeni egy informatikai karriert. Nagyon sok olyan példa van a szervezeten belül, hogy gyakornokként kezdett, mondjuk, junior tesztelőként, és ma már senior architectként dolgozik. Tényleg fel lehet építeni jó karriereket!

Vannak nagyon izgalmas olyan lehetőségek is, amik egyáltalán nem IT-s pozíciók, például van egy úgynevezett Digital Learning Hubunk is, ahol e-learninget csinálunk. Az e-learninghez nem feltétlen informatikusra van szükség, aki mondjuk szoftvert fejleszt, hanem, mondjuk, egy tartalomíróra. Úgyhogy ilyen színes lehetőségek is vannak. Vagy van egy sales-es csapatunk, akik kifejezetten IT-szolgáltatásokkal foglalkoznak, és ott alapvetően a sales és a nyelvtudás a fontos, és nem az IT-tudás a legelső.

Ha az IT-s oldalt nézzük, például a junior fejlesztőt vagy tesztelőt, van preferenciátok, milyen végzettséggel, például egyetemi, OKJ-s vagy bootcamp vesztek fel embereket?

A preferencia még mindig az egyetemi vagy főiskolai végzettség, azt kell mondjam. Vannak kapcsolataink egyébként képzőintézményekkel is, akiken keresztül minden évben hozunk be munkatársakat. Mondok egy példát: a Pécsi Egyetemen a mainframe terület, ami nálunk is van. Ott például van egy programunk, a TrainIT, ahova minden évben egy öt hónapos képzés után mi kiválasztjuk azokat, akik mennek az egyetemre, ők ott elvégzik ezt a képzést, és utána jöhetnek hozzánk dolgozni.

A gyorstalpaló képzéseket elvégzettek között nagyon vegyes a felhozatal. Sokan próbálkoznak a piacon ezzel a fajta képzési metodológiával, hogy gyorsan például egy Java-fejlesztőt kiképzünk, de igazából azt lehet látni, hogy aki az egyetemről kikerül, még ott is kell legalább fél év, hogy valóban megfelelően hatékonyan tudjon dolgozni. Ha valaki 3-4 hónapos rövid gyorstalpalókat végez, ott ez még nehezebb. Illetve nem mindegy, hogy miből képzi át magát mivé. Azért ez nemcsak az IT-tudásról szól, hanem például arról is, hogy tud-e multi környezetben dolgozni. Nem mindenki tud. Van, akinek ez jobban passzol. Vegyesek a megítélések, de mi azt preferáljuk, hogy legyen egy főiskolai végzettsége legalább.

Ez alapján például, aki most bootcampezik, és azt tervezi, hogy utána elmegy egy ilyen állásra, mire számítson? A bootcampen kívül mit kell neki még ahhoz tanulnia, hogy kb. azon a szinten legyen, amit ti elfogadtok?

Szerintem, amit neki meg kell tanulnia, ha tudja jól az alapokat, akkor a folyamatok, amikben dolgozni fog, a kommunikáció, mert az is nagyon fontos, még ha IT-ban is vagyunk. De ha egy olyan területre kerül, ahol már kicsit a consultancy is bejön, akkor ott a kommunikáció is nagyon fontos lesz. Amire számíthat, hogy valószínűleg még képzésekre kell járnia, és hogy egy olyan alacsonyabb fokú munkakörbe teszik, ahol be tud tanulni, és aztán úgy megy följebb.

Nagyon sok belső képzésünk van, hard és soft skill is, rengeteg e-learning anyag is, a digitális térben zajlik sok képzés. Vannak olyan képzések, amiket tanulmányi szerződéshez kötünk, és vannak, amiket nem, így az is tudja képezni magát, aki esetleg más területre váltana.

Viszonylag sok a belső váltónk egyébként, ahol még szakmai területek (ún. divíziók) között mozognak a kollégák, éves szinten 200-300 kollégáról beszélünk. Ami azt jelenti, hogy az emberek figyelik is, hogy tudjanak máshova váltani, és erre bátorítjuk is őket, külön programsorozatunk van a belső karrierlehetőségek megismertetésére. 

Mi lehet fontos még egy pályakezdőnél?

Szerintem, ami nagyon fontos még egy pályakezdőnél, hogy érdekelje az a pozíció, amire jelentkezik, hogy érdekelje az a vállalat, és ne egy ilyen listával rohangáljon, hogy jó akkor most ezt a céget is kipipálta, hanem annak át kell jönnie egy beszélgetésen, hogy őt ez a pozíció és ez a vállalat érdekli. Ez nagyon fontos, mert juniorokból nagyon sok jelentkezőnk van. Akinél nem jön át ez a fajta igény, hogy ő szeretne ebben a munkakörben dolgozni és utánaolvas, az nagyon sokat tud hozzáadni ahhoz, hogy ő hogyan fogja tudni magát “eladni” az interjún. Az is fontos, hogy a kiválasztási folyamat nálunk sok esetben hosszabb időbe telik, akár  két hónapról is beszélhetünk, oka elsősorban az, hogy a nemzetközi partnereink is interjúztatnak.  

Nálunk sok nő van. Nyelvtudással például bölcsészek, akik az IT-t megtanulják, vagy fejlesztők, project managerek is sokan vannak. Szerintem, aki bekerül, nagyon jó karriert tud itt felépíteni nőként. Itt tényleg a tudás az, ami eldönti, hogyan viszi végig.

Illetve nálunk vannak német interjúk is, így azoknál a pozícióknál arra kell számítani, hogy ott a német kollégával vagy ügyféllel kell tudni beszélgetni.

Esetleg van olyan számod, hogy hány junior pozícióra jelentkezőből hány százalékot szoktatok felvenni?

Ezt nem tudom megmondani neked, sajnos. Azt tudom mondani, hogy az elmúlt fél évben több mint 10 ezer pályázat érkezett hozzánk, persze van olyan álláskereső, aki több pozíciónkra is jelentkezik.

Ez egy jó irány, én is javasolom, hogy nézzen egyszerre több pozíciót. Ne egy pályázata legyen bent, hanem egyszerre több is.

Mi a helyzet a családokkal? Hogyan segítitek a kismamákat?

Nagyon jól állunk ezen a téren! Van például képzési programunk kismamáknak, hogy úgy tudjanak már visszajönni, hogy az adott terület rögtön foglalkoztatni tudja őket. Az, hogy milyen pozícióba kerül vissza, változó, ez attól függ, az anyukának mik az igényei a gyerekek mellett. Az a cél, hogy meg tudjuk őket tartani. A COVID alatt is megmutattuk, hogy abszolút családfókuszú a vállalat, két hét alatt oldottuk meg, hogy 4600 ember home office-ban dolgozzon. Ez óriási munka volt, és a vállalat végig zöldben volt, úgy csináltuk végig, hogy senkit nem küldtünk el. A család, a munkahely, az ember nálunk mindenekfölött van.

Van esetleg még bármi hasznos üzeneted az álláskeresők számára?

Az, hogy nem lehet a sült galambot várni. Az álláskeresés is óriási munka, ugyanúgy bele kell tenni a munkát, a kapcsolati tőkét, mint amikor dolgozunk. Fontos, hogy meglegyen az a mindset change, hogy nekem kell érte tennem.

A vírus most sok mindent megváltoztatott. Addig az IT egy elég elkényeztetett szakterület volt, úgyis megtalálnak. Májusban olyan emberek is szabaddá váltak a piacon, akiket lehetetlen volt elérni akár startupoktól vagy turizmusból, vendéglátásból. Ez akár a tapasztaltabbaknál és a junioroknál is érezhető. Érdekes dinamikák vannak. Azt gondolom, hogy a mindset nagyon fontos: tisztában vagyok-e azzal, hogy mit akarok csinálni, és ezt el tudom-e adni. Sokan nem tudják, mit akarnak csinálni, így ez személyiség és hozzáállás kérdése is. 

Nagyon köszönöm a beszélgetést!