Mióta dolgozol IT-ben?

Két-három éve. Előtte LEAN-coach voltam, ezután jöttem át az IT-hez a cégen belül.

Mivel foglalkozol?

Most Business Systems Analyst (BSA) vagyok. A BSA azzal foglalkozik, hogy felméri a szoftverfejlesztési igényeket, és összeírja egy olyan funkcionális specifikációba, amely alapján a fejlesztő utána meg tudja valósítani a kérést. Egyfajta fordító az igénylő és a fejlesztő között, hogy a vevői igényeket áttegye a fejlesztő nyelvére. Utána vissza kell ellenőriznem, hogy a fejlesztő valóban azt fejlesztette-e le, amit a vevő kért és részt veszek a tesztelésben is. Később pedig az esetleges problémák esetén is én vagyok az elsődleges kontakt. Nekem emellett nagyon tetszik a tesztelés is, és majd szeretnék benne jobban elmerülni.

Mi a különbség a Business Analyst (BA) és a BSA között?

A BA inkább az üzleti részét vizsgálja a kéréseknek, hogy azok hogyan megvalósíthatók. De ő a rendszerekbe nem nyúl bele. A BSA pedig, ha van egy kérés, azt vizsgálja meg, hogyan lehet informatikai megoldásokkal megoldani. A BA inkább üzleti jellegű, a BSA inkább IT.

Amikor erre váltottál, tudtad, hogy mi vár rád?

Igen, tudtam. Az egyetem után nekem is voltak fogalmi zavaraim, ki mivel foglalkozik. A cégen belül már beleláttam az IT-osztály működésébe és az egyes szerepkörökbe. Akkor döntöttem el, hogy ez a pozíció áll hozzám a legközelebb. Nagyon szerettem volna elérni, és sikerült! Nem mindig sikerülnek a dolgok elsőre, végig kell járni a lépcsőket. Ha az ember nem adja fel, el lehet érni a célokat. Az IT-n sem BSA-ként kezdtem, először IT-folyamatmérnök voltam, utána Compliance Specialist. Ezek a lépcsők nagyon jók voltak, mert általuk sokkal hatékonyabban tudom most elvégezni a munkámat, mivel kaptam egy olyan széleskörű tudást előtte, amely segíti a jelenlegi munkámat is.

Mindig is IT-ben szerettél volna dolgozni?

Általános iskola 7. osztályos voltam, amikor először számítógép elé ültem az első informatika órán. Azon a napon döntöttem el, hogy informatikus leszek. Valahogy úgy hangzott a fejemben a gondolat, hogy “én nem tudom, minek hívják ezt a szakmát, de ezt akarom csinálni!”

Gazdaságinformatikus vagyok egyébként. Viszont az elején, egyetem után, gyakorlat nélkül nagyon nehéz volt a szakmában elhelyezkedni. Úgy döntöttem, mindegy, hogy hol, csak legyen munkám, és utána majd alakulnak a dolgok. Így kerültem a LEAN-csapatba. Nagyon jó kiindulási pont volt, a mai napig tudom hasznosítani ezt a tudást.

Miért hasznos a LEAN-tudás?

Mert ebben rengeteg olyan dolgot tanultam, hogy ha van egy probléma, azt hogy tudom hatékonyan megoldani. Hogyan kell a gyökérokot feltárni, hogyan kell jól csapatban dolgozni. Az is sokat segített, hogy a folyamatokat megtanultam ezáltal, így sok osztálynak az életébe láttam bele. Ez megkönnyíti a dolgomat most is, mert tudom, hogy mivel foglalkoznak és hogy lehet nekik segíteni.

Kik segítettek anno a pályaválasztásod során?

Édesanyám, mert azt mondta, hogy olyan pályát válasszak, amit én szeretnék és ami illik hozzám.

Miből áll a napi munkád?

Ha új kérés jön be, akkor fel kell mérni az igényeket. Ez állhat többszöri meetingekből is az igénylővel akár. Közben folyamatosan készül a funkcionális specifikáció, ami egy dokumentum, amelyben le van írva, hogy az adott rendszer hogyan fog felépülni. Ha ez megvan, akkor a fejlesztőcsapattal kell egyeztetnem. A fejlesztés során folyamatosan jelen kell lennem, ha kérdése van a fejlesztőnek. Emellett még áll tesztelésből, amikor kész a szoftver és a funkciókat teszteljük. Itt szorosan együtt kell működni az igénylővel is, mert sokszor együtt tesztelünk. És ha esetleges problémák vagy bugok vannak, akkor újra a fejlesztővel kell együttműködnöm, hogy ezeket kijavítsa. Emellett rengeteg kész rendszerünk van, ahol a felmerülő problémákat vagy változtatásokat kell lemenedzselnem ugyanebben a folyamatban.

Milyen típusú embereknek ajánlod ezt a fajta munkát?

Olyanoknak, akik szeretnek analitikusan gondolkodni és rendszerben látni a dolgokat. Szerintem fontos az, hogy az ember jó kérdéseket tudjon feltenni. Sokszor mondják, hogy nem kell technikai tudás, de nagyban segíti a napi munkát, ha az ember valamilyen szinten belelát vagy van rá affinitása, hogy megtanuljon egy-két technikai dolgot is. Bár emberekkel kell egyeztetni, de egy introvertált ember is tud csapatban jól dolgozni, ha érdekli az adott feladat.

Melyek a legérdekesebb részek benne?

Számomra az, amikor van egy adott probléma, és arra ki kell találni egy megoldást, és az egy IT-s megoldás kell, hogy legyen. Ebben is segít az, ha az ember jól tud problémát megoldani. Feltárni a gyökérokot, és az alapján megtalálni a megfelelő megoldást.

Melyek a legnagyobb kihívások benne?

Nekem jelenleg az, amikor külföldiekkel kell egyeztetnem, mert sokszor más az anyanyelvünk, és nem egyszerű megérteni egymást. Főleg amikor egy adott problémáról kell beszélnünk és meg kell értenem, nekik mi az, ami valójában gondot okoz. Illetve mivel olyan szoftvereket és szolgáltatásokat is nyújtunk, amelyeket több ország is használ, nagyon nehéz az, hogy az a bizonyos megoldás mindenkinek megfelelő legyen.

Milyen tanácsot adnál pályakezdőknek?

“Nézd ki magadnak a csúcsot, aztán mászd meg a hegyet!” Szerezzenek gyakorlatot még az egyetemi évek alatt. Az is sokat segít, ha vannak céges nyílt napok, azokat használják ki, hogy betekintsenek, mivel is lehet foglalkozni egy adott cégnél. Illetve nagyon fontos, hogy fejlesszék a nyelvtudásukat.

Köszönjük szépen a beszélgetést!